BEVEZETÉS
A TCP/IP protokoll Microsoft Windows rendszerű számítógépeken való konfigurálásakor a TCP/IP konfigurációs beállításaiban egy IP-címet, egy alhálózati maszkot és általában egy alapértelmezett átjárót kell megadni.
A TCP/IP megfelelő konfigurálásához célszerű megismerkedni a TCP/IP-hálózatok címzési módjával, valamint hálózatokra és alhálózatokra való bontásával. A cikk az IP-hálózatok és -alhálózatok alapelveinek általános ismertetését tartalmazza. A cikk végén egy szószedet található.
A TCP/IP megfelelő konfigurálásához célszerű megismerkedni a TCP/IP-hálózatok címzési módjával, valamint hálózatokra és alhálózatokra való bontásával. A cikk az IP-hálózatok és -alhálózatok alapelveinek általános ismertetését tartalmazza. A cikk végén egy szószedet található.
ogadja a hálózatról és feldolgozza azt.
Szinte az összes decimális alhálózati maszk bináris számokká alakul át, amelyek mind egyesek a bal oldalon és nullák a jobb oldalon. Gyakran használják az alábbi alhálózati maszkokat is:
A TCP/IP-hálózatokon használható érvényes alhálózatok és alhálózati maszkok leírása az 1878. számú, internetre vonatkozó RFC-dokumentumban található, amely a http://www.internic.net webhelyen érhető el.
Szinte az összes decimális alhálózati maszk bináris számokká alakul át, amelyek mind egyesek a bal oldalon és nullák a jobb oldalon. Gyakran használják az alábbi alhálózati maszkokat is:
Decimális Bináris 255.255.255.192 1111111.11111111.1111111.11000000 255.255.255.224 1111111.11111111.1111111.11100000
Hálózati osztályok
Az internetcímeket az internetet felügyelő szervezet, az InterNIC (http://www.internic.net) osztja ki. Az IP-címeket osztályokba sorolják. A legáltalánosabbak ezek közül az A, a B és a C osztály. Létezik még D és E osztály is, ezeket azonban a végfelhasználók többnyire nem használják. A címosztályok mindegyikéhez különböző alapértelmezett alhálózati maszk tartozik. Az IP-címek osztálya az első oktett megvizsgálásával azonosítható. Az alábbiakban az A, B és C internetcímosztályok tartományai láthatók egy-egy mintacímmel:- Az A osztályú hálózatok egy alapértelmezett 255.0.0.0 alhálózati maszkot használnak, és az első oktettjük 0-127 lehet. A 10.52.36.11 cím egy A osztályú cím, mivel az első oktettje 10, amely az 1 és 127 (a 127-et is beleértve) közötti tartományba esik.
- A B osztályú hálózatok egy alapértelmezett 255.255.0.0 alhálózati maszkot használnak, és az első oktettjük 128-191 lehet. A 172.16.52.63 cím egy B osztályú cím, mivel az első oktettje 172, amely a128 és 191 (a 191-et is beleértve) közötti tartományba esik.
- A C osztályú hálózatok egy alapértelmezett 255.255.255.0 alhálózati maszkot használnak, és az első oktettjük 192-223 lehet. A 192.168.123.132 cím egy C osztályú cím, mivel az első oktettje 192, amely a 192 és 223 (a 223-at is beleértve) közötti tartományba esik.
Alhálózatok
Az A, B vagy C osztályú TCP/IP-hálózatokat a rendszergazdák tovább oszthatják, vagyis alhálózatokra bonthatják. Ez az internet logikai címsémájának (az IP-címek és -alhálózatok absztrakt világának) a valós világban használt fizikai hálózatokkal való egyeztetésekor válik szükségessé.Az IP-címterületeket kiosztó rendszergazda felügyelheti azokat a hálózatokat, amelyek nem oly módon rendezettek, hogy egyszerűen megfeleljenek ezeknek a címeknek. Tegyük fel, hogy egy nagytávolságú hálózattal rendelkezik, amelyben 150 állomás található (különböző városokban) három, TCP/IP-útválasztóval összekapcsolt hálózaton. A három hálózat mindegyikén 50 állomás található. A C osztályú hálózathoz a 192.168.123.0 cím van kiosztva. (Ez a cím szemléltetésként szolgál, és valójában egy olyan tartományból származik, amely nincs kiosztva az interneten.) Ez azt jelenti, hogy a 150 állomáshoz a 192.168.123.1 és 192.168.123.254 közötti címek használhatók.
A példában nem használható a 192.168.123.0 és a 192.168.123.255 cím, mivel a csak egyesből, illetve a csak nullából álló állomáscímrésszel rendelkező bináris címek érvénytelenek. A nulla cím érvénytelen, mert az a hálózatok megadására szolgál az állomás megadása nélkül. A 255-ös címet (bináris formátumban a csak egyeseket tartalmazó állomáscímet) az üzeneteknek a hálózat összes állomásához történő eljuttatására használják. Ne feledje, hogy a hálózatok, illetve alhálózatok első és utolsó címe nem rendelhető egyéni állomáshoz.
Ez azt jelenti, hogy 254 állomáshoz tud kiosztani IP-címeket. Ez nem gond, ha mind a 150 számítógép egyetlen hálózaton található. A 150 számítógép azonban három külön fizikai hálózaton található. Ahelyett azonban, hogy több címterületet igényelne az egyes hálózatokhoz, a hálózatot alhálózatokra oszthatja, így egyetlen címterületet több fizikai hálózathoz is felhasználhat.
Ebben az esetben az alhálózati maszk segítségével a hálózatot négy alhálózatra osztja, így a hálózati cím nagyobb, az állomáscímek lehetséges tartománya pedig kisebb lesz. Más szóval: kölcsönvesz az általában az állomáscímhez használt bitek közül néhányat, és a cím hálózati részéhez használja azokat. A 255.255.255.192 alhálózati maszk négy, egyenként 62 állomást tartalmazó hálózatot eredményez. Ez azért lehetséges, mert a 255.255.255.192 bináris formátumban egyenlő az 1111111.11111111.1111111.11000000 számmal. Az utolsó oktett első két számjegye lesz hálózati cím, így a következő hálózatokhoz jut: 00000000 (0), 01000000 (64), 10000000 (128) és 11000000 (192). (Néhány rendszergazda csak két alhálózatot használ a 255.255.255.192 cím alhálózati maszkként való alkalmazásával. Erről bővebben az 1878. számú RFC-dokumentumban tájékozódhat.) Ebben a négy hálózatban az utolsó 6 bináris szám használható az állomáscímekhez.
A 255.255.255.192 alhálózati maszk használatával a 192.168.123.0 című hálózatból ekkor a következő négy hálózat lesz: 192.168.123.0, 192.168.123.64, 192.168.123.128 és 192.168.123.192. A négy hálózat érvényes állomáscímei az alábbiak:
192.168.123.1-62 192.168.123.65-126 192.168.123.129-190 192.168.123.193-254
A 192.168.123.71 és a 192.168.123.133 állomáscímek megvizsgálásával megértheti ennek a rendszernek a működését. A 255.255.255.0 alapértelmezett C osztályú alhálózati maszk használatakor mindkét cím a 192.168.123.0 hálózaton található. Ha azonban a 255.255.255.192 alhálózati maszkot használja, a címek különböző hálózatokon lesznek: a 192.168.123.71 a 192.168.123.64 hálózaton, a 192.168.123.133 pedig a 192.168.123.128 hálózaton.
Alapértelmezett átjárók
Ha egy TCP/IP-alapú számítógépnek egy másik hálózaton található állomással kell kommunikálnia, ehhez általában egy útválasztónak nevezett eszközt használ. A TCP/IP terminológiájában az állomáson megadott, az állomás alhálózatát a többi hálózattal összekapcsoló útválasztót alapértelmezett átjárónak nevezik. Ez a bekezdés bemutatja, hogyan határozza meg a TCP/IP protokoll azt, hogy kell-e csomagot küldeni az alapértelmezett átjáróhoz a hálózaton található másik számítógép vagy eszköz eléréséhez.Amikor egy állomás a TCP/IP segítségével kísérel meg kommunikálni egy másik eszközzel, összehasonlítja a definiált alhálózati maszkot és a rendeltetési IP-címet saját alhálózati maszkjával és IP-címével. Az összehasonlítás eredménye alapján a számítógép megállapítja, hogy a cél egy helyi vagy egy távoli állomás.
Ha az eljárás eredményeként az derül ki, hogy a cél egy helyi állomás, akkor a számítógép egyszerűen a helyi alhálózatra küldi a csomagot. Ha viszont a cél egy távoli állomás, akkor a számítógép a TCP/IP tulajdonságai között megadott alapértelmezett átjáróhoz küldi a csomagot. Ezt követően az útválasztónak kell a megfelelő alhálózathoz továbbítania azt.
Hibaelhárítás
A TCP/IP-hálózat problémáit gyakran a számítógép TCP/IP tulajdonságai között, a három fő bejegyzésben megadott helytelen konfiguráció okozza. A TCP/IP protokollal kapcsolatos gyakori problémák nagy része kiküszöbölhető annak megismerésével, hogy miként befolyásolják a TCP/IP konfigurációjában elkövetett hibák a hálózat működését.Helytelen alhálózati maszk: Ha egy hálózat a címosztályának megfelelő alapértelmezett maszk helyett egy másik alhálózati maszkot használ, az ügyfélhez viszont továbbra is a címosztály alapértelmezett alhálózati maszkja van beállítva, a kommunikáció néhány közeli hálózattal sikertelen lesz, a távoliakkal azonban nem. Ha például létrehoz négy alhálózatot (mint az alhálózatokról szóló rész példájában), azonban a helytelen 255.255.255.0 alhálózati maszkot használja a TCP/IP konfigurációjában, az állomások nem lesznek képesek megállapítani, hogy egyes számítógépek nem a saját alhálózatukon találhatók. Ebben az esetben az ugyanazon C osztályú cím részét képező külön fizikai hálózatokon található állomásoknak szánt csomagokat a rendszer nem küldi továbbításra az alapértelmezett átjáróhoz. Ennek gyakori jele az az esemény, amikor egy számítógép képes a helyi hálózaton található állomásokkal kommunikálni, és kapcsolatba tud lépni a távoli hálózatokkal, kivéve a közelben lévő és ugyanolyan A, B vagy C osztályú címekkel rendelkező hálózatokat. A probléma megoldásához adja meg az adott állomáshoz a megfelelő alhálózati maszkot a TCP/IP konfigurációjában.
Helytelen IP-cím: Ha a helyi hálózaton együtt helyez el olyan IP-címekkel rendelkező számítógépeket, amelyeknek külön alhálózatokon kellene lenniük, nem fognak tudni kommunikálni. Ezek a számítógépek megkísérlik majd egymásnak elküldeni a csomagokat egy útválasztón keresztül, amely azonban nem tudja azokat megfelelően továbbítani. Ez a probléma áll fenn például azoknál a számítógépeknél, amelyek kapcsolatba tudnak lépni a távoli hálózatokon lévő állomásokkal, nem képesek azonban a helyi hálózat egyes vagy akár az összes számítógépével kommunikálni. A hiba javításához győződjön meg arról, hogy az azonos fizikai hálózaton lévő összes számítógép ugyanahhoz az IP-alhálózathoz tartozó IP-címmel rendelkezik. Jelen cikk nem tartalmaz megoldást arra a problémára, amikor egy hálózati szegmensen nem rendelkezik elegendő IP-címmel.
Helytelen alapértelmezett átjáró: A helytelen alapértelmezett átjáróval konfigurált számítógépek a saját hálózati szegmensükön található állomásokkal tudnak kommunikálni, azonban néhány vagy az összes távoli hálózaton található állomással való kommunikáció sikertelen lesz. Ha egy fizikai hálózat több útválasztóval rendelkezik, és rossz útválasztó van alapértelmezett átjáróként beállítva, az állomás képes kommunikálni néhány távoli hálózattal, a többivel azonban nem. A probléma általában akkor fordul elő, amikor egy szervezet egy nemzetközi TCP/IP-hálózathoz útválasztóval csatlakozik, az internethez viszont egy másik útválasztót használ.
